Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Beszámoló a MET Energia Műhelyéről – Villanyautók és villamosenergia rendszerünk
Frissítve: 2012. május 10.
Ez a dokumentum eddig 96 látogatónak tetszett  
A Magyar Energetikai Társaság (MET) Energia Műhely rendezvénysorozata április 4-i fórumának központi témája a villanyautók várható elterjedése és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatása volt. A villanyautók nemzetközi és hazai helyzete.

Both Soma – Buzea Klaudia:
Beszámoló a MET IV. Energia Műhelyéről – Villanyautók és villamosenergia rendszerünk
A Magyar Energetikai Társaság (MET) Energia Műhely rendezvénysorozata április 4-i fórumának központi témája a villanyautók várható elterjedése és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatása volt. Mivel a közlekedés jövője mindenkit érintő kérdés, ezért a főelőadás és a felkért hozzászólók az alternatív közlekedés kapcsán olyan kérdésekre koncentráltak és adtak válaszokat, melyek a szakemberek és a laikusok számára is hasznosak lehetnek. A csoportbeszélgetések során mindenki megvitathatta a hallottakat, előadhatta álláspontját, melyek közül a legfontosabbakra az előadók reflektáltak. Jelen cikk a negyedik Energia Műhely során elhangzott legfontosabb ismereteket, a műhelybeszélgetés csoportjait leginkább foglalkoztató kérdéseket, és az azokra adott válaszokat foglalja össze.

A villanyautók nemzetközi és hazai helyzete

A IV. Energia Műhely előprogramját jelentő villanyautó kiállítás alkalmat adott a már jelenleg is kereskedelmi forgalomban kapható elektromos hajtású járművek megtekintésére. Kiállításra kerültek hibrid hajtású járművek (Opel Ampera, Toyota Prius Plug-in) és tisztán villamos hajtású autók is (Nissan Leaf, Mitsubishi i-MIEV, Citroen C-Zero). Az Energia Műhely főelőadását ifj. Jászay Tamás, az ELMÜ stratégiai igazgatója tartotta, aki az e-mobilitáshoz kapcsolódó legfontosabb ismereteket foglalta össze. Hozzá szorosan kapcsolódva ismertette Gulyás Gusztáv, az AUDI Hungária Zrt. villamos gépek és járműhajtások fejlesztésének vezetője a villanyautók jelenlegi helyzetét, és a jövőbeli lehetőségeket.
A villanyautók elterjedését jelenleg több tényező is ösztönzi:
• a CO2 kibocsátás csökkentésének kényszere a közlekedési szektorban,
• az olajárak növekedése, a politikailag bizonytalan országoktól való függés csökkentése,
• a műszaki háttér, különösen az akkumulátortechnika fejlődése és
• az üzemeltetésből fakadó költségelőnyök.
Az elterjedés mértékére nézve különböző becslések hangzottak el. Az European Climate Foundation előrejelzése alapján 2050-re a megtett kilométerek arányában 70%-ot tesznek majd ki a villamos és hibrid járművek. Az ELMŰ 2020-ra 60000 villamos autóval számol hazánkban, valamint az új autóknál 10%-os villamos beszerzési arányt prognosztizál. A térhódítás jellemzően a városokban lesz tapasztalható, ezen belül is főleg flottákban, és második családi autóként.
A villamos hajtású autók elterjedése előtt azonban a gyártóknak és az üzemeltetőknek is számos kihívással kell szembenézniük. Elsődlegesen a felhasználói hozzáállások és igények megváltozása szükséges ahhoz, hogy a rövidebb hatótávolságú, drágább, hosszabb töltést igénylő autók teret nyerhessenek. Tény, hogy egy villanyautó akkumulátorának költsége és súlya is befolyásolja a gyártott autók kinézetét és legfőképp árát, ez pedig hatással van a vásárlói döntésekre. A kereskedelmi forgalomban megvásárolható villanyautók hatótávolsága jelenleg 100-170 km között alakul, az elvárás azonban ennek nagyjából kétszerese lenne. Gulyás Gusztáv előadásában felhívta a figyelmet erre a pszichológiai szakadékra: bár az emberek 97%-ának elég lenne a 150 km-es hatótávolság, az elvárt hatótáv mégis 300 km. A villanyautók kínálata ugyan folyamatosan bővül (hatótávolságuk is nő), de áruk még nagyon magas. A Műhely közönségének felmérése is igazolta, hogy egy luxuskategóriájú belsőégésű motorral üzemelő és költségeiben azonos, kisebb és szolid felszereltségű villanyautó között egyértelmű a választás, a környezettudatosság és az innováció iránti lelkesedés még nem elég erős bennünk. Kihívás továbbá az is, hogy a töltési infrastruktúra megfeleljen mindenkinek, hiszen ma a benzinkutak által biztosított gyors és hatékony töltéshez vagyunk hozzászokva, a villanyautók otthoni töltése azonban 6-8 órát is igénybe vehet.
Környezetvédelmi szempontból a villamos hajtású autók csak akkor tekinthetők széndioxid-kibocsátástól mentesnek, ha karbonsemleges forrásból származó villamos energiát hasznosítanak. Ellenkező esetben csak a lokális kibocsátás csökkenthető velük, nagyvárosokban azonban ez is fontos érv lehet a villamos közlekedés elterjesztése és fejlesztése mellett.
Az e-mobilitás széleskörűvé válása kormányzati eszközökkel is elősegíthető. A közlekedés elektrifikációja a hazai energiastratégiában is szerepet kap. Különböző támogatások képzelhetőek el, ilyenek a gépjárművek vásárlásának közvetlen támogatása, az adók csökkentése, a töltő infrastruktúra támogatása, EU-s források bevonása pilot-projektekbe, és egyéb kedvezmények, mint például ingyenes parkolási lehetőség biztosítása, vagy a buszsáv használatának engedélyezése.
A csoportok megállapításaként elhangzott, hogy a villanyautók még hosszabb távon se fogják teljesen kiszorítani a belsőégésű motoros társaikat, hiszen most folyik az Euro7-es motorok kifejlesztése, ami még 3-4 évig tart, és a fejlesztés visszafizetése miatt 5-6 évig gyártani is kell őket. Ezért 10-15 évre a belsőégésű motorok jövője feltétlenül biztosított. A kormányzati eszközöket illetően a csoportvita során felmerült a költségvetési ellenérdekeltség kérdése: a magas benzinár több jövedéki adó bevételt jelent, és a döntéshozóknak csak akkor áll érdekében a villanyautókat támogatni, ha a környezetvédelmi előnyök ezt kompenzálják. A jogszabályi környezet csak nagyobb autópark esetén fog kialakulni. Jelenleg a töltésre felhasznált villamos energia adóztatása nem életszerű, hiszen a járművek ára így is magas, és az utakon futó elektromos autók száma még igen alacsony.
A Műhely résztvevői felhívták a figyelmet a területi korlátozások lehetőségére is, vagyis olyan városi területek kialakítására, ahova csak villanyautóval lehetne behajtani. A környezetvédelemi kérdésekben több csoport is jelezte, hogy inkább a lokális hatások előnye a domináns, vagyis a zsúfolt városok levegőminősége, elsősorban a szálló por kibocsátás, ami jelenleg több egészségügyi problémát okoz, mint a széndioxid emisszió. Felmerült, hogy a környezeti terhelést nem csak a használatra, hanem a teljes életciklusra kellene meghatározni. A családok második autójaként való elterjedéssel kapcsolatban szkeptikus volt a hallgatóság, mert kis kihasználási óraszám mellett gazdaságtalan a drága villanyautók üzemeltetése. Ezért a nagyobb kihasználtságot eredményező felhasználás, például a városi közösségi közlekedés, a bérautó, vagy taxihálózat elterjedését tartotta valószínűbbnek a hallgatóság.

A villanyautók akkumulátorainak töltéséről

Az elektromos autók nem képzelhetőek el töltés nélkül. Az ezzel kapcsolatos előadást Máthé Attila az ABB cégvezetője tartotta, Villanykutak Magyarországon címmel. A töltés sebességét illetően több kategória képzelhető el. Az első az ultragyors töltés, ami kevesebb, mint 10 perc alatt képes feltölteni az akkumulátort. A gyorsabb töltés a hagyományos autózásnak megfelelő komfortot biztosít. Máthé Attila egy TEPCO tanulmányra hivatkozva meg tudta erősíteni, hogy a gyorstöltő állomás növeli a használati hajlandóságot. A második kategória töltési ideje 30-120 perc. Ez jellemzően a bevásárlóközpontokban töltött időnek felel meg. Végül szó volt a lassú töltésről is, melyre az otthon töltött 8 óra alatt van lehetőség, jellemzően éjjel.
A töltés típusát tekintve léteznek egyen- és váltóáramú töltők. Minden villanyautó tölthető váltóáramról, de a DC töltési lehetőség nem mindenhol van jelen. Az utóbbit a japán autógyártóknak sikerült kifejleszteniük, és szabványosítaniuk, az amerikai szabvány 2013-14-re várható. Ez a módszer azért előnyös, mert nagy töltési teljesítményt, és ez által kis töltési időt tesz lehetővé.
A töltőhálózat kiépítésére jó példa Észtország, amely CO2 kvótáját eladta a Mitsubishinak, és ebből fedezi a töltőhálózat fejlesztését. Az ország tervei nagyszabásúak: a kijelölt utakon 50 km-enként telepítenek ultragyors töltőállomásokat. Magyarországon még nem tartunk itt, de a fővárosban 7 nyilvános ELMŰ utcai töltő működik, ahol a tankolás az év végéig ingyenes, és a közelmúltban átadták az Istenhegyi úton a MOL zéró emissziós töltőállomását az első gyorstöltő berendezéssel. Az E.ON is elkezdte a töltőállomások létesítését, Budapesten a Kempinski Hotelnél felavatott első állomást hamarosan követi a győri és a tatabányai is, hogy Budapest és Bécs között elektromos autóval lehessen közlekedni. A jövőre nézve szükség van a töltő szabványok mihamarabbi véglegesítésére. Magyarország éllovas szerepet játszat ezen a területen, hiszen az ABB hazánkban gyártja egyenáramú töltőállomásait.
Az Energia Műhely résztvevői kritikusan fogadták Észtország példáját, a csoportok megállapításai alapján a két ország nem ad jó összehasonlítási lehetőséget. Optimista vélekedés hangzott el az autók áraival kapcsolatban, miszerint a sorozatgyártással csökkennek majd a költségek, de erre Gulyás Gusztáv azt felelte, hogy nem indokolt a csodaváró hangulat, hiszen az autók költségének felét kitevő akkumulátorokat cellákból állítják elő, és a cellák gyártási volumene már most is nagy. Felmerült a cserélhető akkumulátor gondolata, mely egyszerűsítené a töltés problematikáját. Jászay Tamás említett egy autógyárat, amely foglalkozik az ötlettel. Az ő modelljükben az akkumulátor nem képezi az autó árát, hanem bérelni kell. Így hasonló költségstruktúra alakul ki, mint a hagyományos gépjárművek esetében. Gulyás Gusztáv emlékeztetett, hogy még a töltők egységesítése is nehéz feladat, ebből kiindulva az akkumulátorok egységesítése a különböző gyártók között irreálisnak tűnik.
A töltéssel kapcsolatban több érdekes nemzetközi példát is említettek az előadók. Hollandiában egy étteremlánc a menü mellé villanyautó töltési lehetőséget is ad, Németországban pedig egy húsboltnál tölthetik fel járművüket a vásárlók.

A villanyautókhoz kapcsolódó hálózati oldalról

A villanyautók elterjedésének alapvető kérdése, hogy a villamos háttér, vagyis a hálózat megfelelően biztosított legyen. A hálózati oldal kihívásairól Veisz Imre, az E.ON. műszaki stratégiai vezetője foglalta össze a legfontosabb ismereteket. A villamos hálózattal kapcsolatosan három kérdés határozza meg a rendelkezésre állást:
• Mekkora berendezések belépésére lehet számítani (töltési igények)?
• Hol várható ezeknek a berendezések a rendszerhez való csatlakozása (városok, autópályák)?
• Mennyi berendezés belépésére lehet számítani?
A villamos töltők három fajtája jelenhet meg a rendszerben, ezek különböző teljesítményigényekkel rendelkeznek. A lassú töltéshez szükséges berendezések az otthoni, éjszakai töltést biztosítják, ezek a kisfeszültségű hálózatot és a fogyasztók saját mért hálózatait érintik. Várhatóan a lassú töltés a nagyobb városokban és azok külterületén fog elterjedni, a megnövekedett teljesítményigény a kisfeszültségi hálózatban nem jelent problémát. A gyors töltés három fázison történik, 10-20 kW igénnyel, elterjedése a bevásárlóközpontok, irodaházak, mélygarázsok és parkolók területén lesz számottevő. Ezeket a fogyasztókat jelenleg is KÖF/KIF transzformátorok látják el, melyek várhatóan a megnövekedett igényeket is ki tudják elégíteni, új táppontok építése pedig viszonylag könnyen megoldható. A villámtöltés (15-20 perces töltés) jelenti az igazi kihívást a villamos hálózatok számára. Ezeket a töltőállomásokat a benzinkutaknál célszerű elhelyezni, melyek jelenleg is saját KÖF/KIF transzformátorállomásokkal rendelkeznek. A villanyautók hatótávolságát figyelembe véve azonban új, nagyobb számú töltőállomás építésére is szükség lesz (ezeket az autópályák mentén, körülbelül 70 kilométerenként tervezik).
A töltők darabszámának megnövekedése, vagyis a terhelés megnövekedése költséges hálózatbővítést okozhat, ezért fontos más alternatívák keresése és elterjesztése. Ösztönző lehet, hogyha a völgyidőszakban való töltést kedvezményesen tarifákkal vehetik igénybe a fogyasztók, vagy ha az autó tárolókapacitását a rendszerirányítónak felajánlva további kedvezményekre lesznek jogosultak a lehetőség kihasználói. Másik alternatíva lehet a háztartáson belüli kiserőművek és a villanyautók összekapcsolása. Ebben az esetben a fogyasztó dönti el, hogy a csúcsidőszakban használja-e saját villanyautójának akkumulátorában tárolt energiát és a völgyidőszakban, kedvezményes áron végzi az autó töltését (úgynevezett smart home rendszer).
Jászay Tamás bevezető előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar villamosenergia rendszer tároló hiányban szenved. A villanyautók akkumulátora hosszú távon szerepet kaphat a rendszer stabilitásának elősegítésében. Ez több szinten is megvalósítható, egészen a vezérelt töltéstől a visszatáplálásos rendszerig.
Az e-mobilitásnak forrásoldali igényei is vannak. Egy átlagos háztartás esetében a villanyautóra való váltás körülbelül 70%-os villamos fogyasztásnövekedést eredményez. Teljes egyidejűséget feltételezve 80%-os teljesítménytöbblettel kell számolni. A 2020-ra jelzett 60.000 jármű a magyar villamos energia rendszerben 105 GWh éves fogyasztással jelentkezne.

A hazai vállalkozások az alternatív közlekedésben

Az Energia Műhely negyedik rendezvénye teret adott a hazai vállalkozások bemutatkozásának is. Hivessy Géza az Antro csoport ügyvezetője mutatta be cégének fejlesztéseit és a hazai alternatív közlekedéssel foglalkozó cégek elveit, problémáit.
Az Antro csoport a közlekedési eszközök gyenge pontjaiból kiindulva kezdte meg fejlesztéseit. Ilyen gyenge pont például az autók súlya és ehhez kapcsolódva a magas fogyasztás, valamint a légellenállás kérdése.  A cég fejlesztései tehát azon alapulnak, hogy a korszerű anyagtechnológiát (szénszálas kompozitok) és a tudatos formatervezés áramlási ellenállás csökkentő hatásait, valamint az alternatív hajtásokat (villamos töltés, napenergia hasznosítás, emberi hajtás) ötvözi. A cég 2008-ban jelentette meg a SOLO nevű többszörösen hibrid hajtású autóját. A SOLO alumínium alvázzal szénszálás kompozitból készült, lényeges tulajdonsága, hogy nagyon kevés, de nagyobb méretű elemből építették fel. Az autót a négy kerékben található agymotorok működtetik, az akkumulátorok töltését a tetőn elhelyezett napcellák, a fékezési energia visszanyerése, illetve hálózati töltés biztosíthatja. Az autót a 2008-as Párizsi Autószalonon mutatták be, nemzetközi sikerét bizonyítja, hogy a Time magazin az 50 leginnovatívabb autó közé sorolta. A cég másik fejlesztése a MOVEO robogó, melyet az Energia Műhely résztvevői a helyszínen is megtekinthettek. A robogó úgyszintén szénszálás kompozitból készült, elektromos agymotoros hajtással. Különlegessége, hogy összehajtható és húzható, akár egy bőrönd (súlya 25 kg). A robogó sebessége 45 km/h, fogyasztása 2 kWh/100 km.
Hivessy Géza a hazai vállalkozások kapcsán összefoglalta a legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket is. A fejlesztések szükséges feltétele a finanszírozás megléte, mely az alternatív hajtások esetén uniós források, hazai K+F pályázatok (GOP 1.1.1), illetve hazai és külföldi befektetők jelenlétét igényli. Az Antro csoport filozófiája az, hogy a decentralizált, középsorozatú járműgyártás - mellyel több munkahely és kisebb beruházási igény jár - lehet a jövő a magyarországi vállalkozások előtt. Ennek viszont elengedhetetlen kelléke a műszaki innováció befogadása és ösztönzése, a műszaki szakemberek képzése és a hazai autóipar, gépgyártás fellendítése, valamint az igény a tudatos „öko-gondoldásra”.
A fejlesztési lehetőségekről a BME Villamos Energetika Tanszékének professzora, dr. Vajda István adott áttekintést, aki előadásában kitért a fejlesztés fő irányaira, és a magyar lehetőségekre. Az előadó további töltési lehetőségként említette az induktív töltést. A villanyautó fejlesztésben elektrokémiai és villamosmérnök szakemberek szoros együttműködésére van szükség. Hazai lehetőségek is megjelennek, például a növelt hatásfokú forgógépek fejlesztésében, vagy a területhez szervesen kapcsolódó mesterséges intelligencia módszerekben. A professzor meglátása szerint a szakma magyarországi fejlődése biztosított, lelkes kutató-mérnök társaság áll készen a kihívásokra.

Kitekintés a hidrogénhajtású járművekre

A Műhely alkalmat adott a villanyautók mellett más alternatív hajtású járművek ismertetése is. Pataki István a hidrogénhajtású autókkal kapcsolatosan kiemelte, hogy ezek a villanyautóknak nem versenytársai, hanem egyenrangú partnerei, a különbség a két fejlesztési irány között az, hogy a villamos energia forrása akkumulátor vagy tüzelőanyag cella. 
A hidrogén, mint közvetítő anyag, ha tisztán „zöldenergia” felhasználásával kerül előállításra, akkor az a közlekedési szektor számára egy zéró-emissziós megoldást jelenthet. A hidrogén előállítására a földgáz reformálása és az elektrolízissel történő vízbontás alkalmas, a hidrogén tárolhatósága a megújuló energiaforrások hektikus rendelkezésre állására is megoldást nyújthat. A rendszerirányítás oldaláról megközelítve a hidrogén termelése vízbontással alkalmas lehet szabályozási igények kielégítésére. A résztvevők a teljes (előállítás-szállítás-felhasználás) folyamat hatásfokára hívták fel a figyelmet.
A hazai hidrogénhajtású közlekedés ugyan még nem ismert fogalom, de példaként állhat előttünk Berlin városa, ahol tavaly a negyedik hidrogén töltőállomást adták át, ösztönözve a város lakosságát tüzelőanyag cellás közlekedési eszközök használatára.

Összefoglalás

A Magyar Energetikai Társaság Energia Műhelyének negyedik – villanyautókkal foglalkozó – rendezvénye, amely eddig a legkomplexebb volt ebben a sorozatban, minden tekintetben sikeresnek tekinthető. A mintegy száz regisztrált résztvevő átfogó képet kaphatott az elektromos autózás globális és magyarországi folyamatairól, valamint az autók kiállításával mindenki közelről is szemügyre vehette a technika ezen új vívmányait. Az eseményről a média rádióriportban és újságcikkekben számolt be.. Az Energia Műhely fórumán elhangzottakat, azok mélyebb részleteit az érdeklődő résztvevők munkacsoportokban tovább elemezhetik, majd az eredményeket további fórumokon, vagy konferenciákon mutathatják be.

A rendezvény előadásai és képei megtekinthetőek a Magyar Energetikai Társaság honlapján:

http://www.e-met.hu/index.php?action=show&id=3011

Ez a dokumentum eddig 96 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-10-31 23:58:54,

Sz.L.Erika: Tisztelt Kolléga! Az "Épületvillamosság " könyvet az ÉTK-nál lehet megvenni. Részletek megkérdezhetők:Ziffer [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.