e-villamos online szaklap

Főmérnöki rendszer

| | |  0 | |

A főmérnöki rendszer ügyében Kovács István MMK alelnök komoly erőfeszítéseket tesz. Cikkünkben arról olvashatnak, hogy szűkebb pátriájában, Győrben hogy sikerült megvalósítani egy mindenki számára nagyon hasznos formációt.

Elõször nézzük, milyen felhívást tett közzé a Kamara.

A Magyar Mérnöki Kamara megalakulása óta minden lehetséges fórumon hangoztatja az országos fõmérnöki rendszer szükségességét, az Önkormányzatok mérnöki feladatainak hozzáértõ mérnök szakemberrel történõ ellátása érdekében. Mint ismeretes, a Fõépítészi státust a 190/2009. számú Kormányrendelet szabályozza, sajnos kötelezõen betöltendõ Fõmérnöki státus esetében nem sikerült máig elérni kormányrendelet által szabályozott fõmérnöki hálózat kialakítását.

És ha belegondolunk, nem is csak egy mérnöki szakma magas szintû ismeretére van Városi Fõmérnöki szinten szükség, sorolhatnánk a mérnöki szaktudást igénylõ területeket, közlekedés, infrastruktúra, energetika, vízgazdálkodás, környezetvédelem, hogy csak a legsûrûbben elõfordulókat említsem. Ismeretes, tapasztaljuk, hogy az Önkormányzatoknak nincsenek anyagi lehetõségeik mindezen területek magas szakmai ismerettel bíró mérnök által való lefedésére, s a közeljövõben nem is lesz erre fedezetük.

Vannak azonban pozitív példák arra, miként lehet mérnök szakemberekkel, mérnökkamarai segítséggel az ún. városi fõmérnök feladatát ellátni. A területi mérnöki kamarák rendelkeznek valamennyi mérnöki szakterületrõl regisztrált mérnökökkel, akik megfelelõ együttmûködési szerzõdés keretében képesek lennének az önkormányzat által megkérdezett szakmai témákban, szakmai konszenzussal hozott mérnöki vélemény kialakítására.

A szakmai véleményalkotás, az önkormányzatok szakmai stratégiai és koncepcionális városfejlesztési feladataira történõ mérnöki ajánlások készítése, illetve a felmerülõ rövid-, közép-, hosszú távú városfejlesztési feladatok mûszaki véleményezése lenne a feladat. Területi mérnöki kamarák szervezésében a felmerülõ véleményalkotásra létrehozott Mérnök Mûhelyek széleskörû szakmai konszenzussal alakítják ki többségi véleményüket, melynek nagy elõnye, hogy hasonló véleménynyilvánító feladatra vállalkozó egyéni mérnököknél sokkal súlyosabb, szakmai konszenzuson alapuló véleményt fogalmaz meg.

A gyõri példa

Gyõrben 2006-ban új városi fõépítész került pozícióba, aki konstatálta, hogy nincs elég mûszaki szakembere az önkormányzatnak. Ekkor fordult a gyõri Mérnöki Kamarához, mérnökmûhelyhez, akik vállalták, hogy kvázi grátisz segítik az önkormányzat munkáját koncepciók véleményezésével és minden egyéb, mérnöki szaktudás által lehetséges módon. Mára oda jutott a rendszer, hogy évi legalább 50 esetben kikérik a véleményüket, és azt fel is használják! Nem mellékesen az önkormányzat az általa így megismert és elismert mérnöki kört több nagyobb, "fizetõs" munkával is megbízta azóta.

Jó példa ez arra, hogy karitatív jelleggel erõnkhöz mérten hozzájárulhatunk településünk fejlõdéséhez, és még teljesen korrekt módon üzleti lehetõséget is teremthetünk magunknak.
 

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul