Közben fentrõl, a magasból hatalmas fény árad, itt-ott kövér árnyékokat vet, máshol kápráztat, én meg elégedetlenkedem. Vajon tényleg jó ez nekik? Lehetne ezt jobban csinálni? Lehetne úgy, hogy lássák: a világítás értük van? Egyáltalán érdemes „láttatni” magát a világítást?
Látni és láttatni
De akarjuk-e láttatni magát a világítást, mint dekorációs elemet? Ördögtõl való-e egy félhomályos térrész, ahol meghatározó hangulati elem a víz alól kiszûrõdõ sejtelmes fény? Lehet-e éjszaki fürdõzéshez egy dinamikusan változó világítást létesíteni? Szabad-e élénk színû fényekkel „megfesteni” egyes felületeket? Egyáltalán lehet-e minden szempontból jó világítást létesíteni egy élményfürdõben.
Szabványok és egyéb skatulyák
A szabványokat és ajánlásokat illik betartani. A licht.wissen például kitûnõ ajánlásokat fogalmaz meg a fürdõk és a hobbi célú úszómedencék minden részterületére, de néha úgy tûnik, ezeket idehaza nem mindenki ismeri vagy alkalmazza. Ám a szabványoktól néha tartunk is. Egy fürdõtér, építészetileg és funkcióiban tud olyan bonyolult lenni, hogy megvalósíthatatlanná válik minden négyzetméterét optimálisan világítani, ugyanakkor megkérdõjelezõdik bennünk egy-egy szabványos érték mindenáron való betartatásának ésszerûsége, mint a 30-as táblával kiakarózott úton a hatósági jószándék. Egy besüllyesztett jacuzziban melyre banánlevelek vetnek diszkrét árnyékot vagy egy mesterséges barlangban vajon indokolt-e a 200 lx? És éjszaki fürdõzésnél? És ugyanez elég-e egy alapos takarításhoz? Ha egyes esetekben nyilvánvalóan kevesebb is elég, fél a tervezõ vagy az üzemeltetõ, ki felel egy esetleges baleset esetén az alulvilágítottság miatt. Ha sok a fény, fél a tulaj (vagy az üzemeltetõ) a villanyszámlától vagy attól, hogy a sablonossá váló hangulat miatt az odalátogató vendégek elmaradhatnak. Egyféle világítási szint tehát nem elegendõ.
Igények
És itt meg kell említeni a medencetéren kívüli, méltánytalanul elhanyagolt, de nem kevésbé fontos helyiségeket, pl. különbözõ kezelõket, konditermet, mellékhelyiségeket, öltözõt, melyek a tervezõ látóterének perifériáján szoktak elhelyezkedni.
Igénytelenségek
Medencetér
Külön kiemelendõ a csúszdalépcsõ és a csúszda vége, melyek közül a lépcsõ szokott lenni a nehezen világítható, különösen, ha olyan csigalépcsõrõl van szó, melyre önmaga vagy a felsõ beszálló szintje eleve árnyékot vet. Ekkor olyan helyi világításról kell gondoskodni, hogy a lépcsõn közlekedés biztonságos legyen, ugyanakkor a helyi világítás a lépcsõn haladva sehonnan se kápráztasson. Nézési irány tekintetében némi könnyebbséget jelent, hogy ezeken a lépcsõkön egyirányú a forgalom.
Ha funkció szerint egyéb térrészek integrálódnak a medencetérbe (pl. étkezõ), akkor értelemszerûen az oda való világítást külön kell méretezni, figyelembe véve az általános világítás hatását is.
Bármely térrészrõl legyen is szó: az oda irányuló lámpatestek kapcsolásánál figyelembe kell venni, hogy nappal és sötétedés után is szükség van-e rá, milyen mértékben, egy éjszaki fürdõzés látványképébe illeszkedik-e, esetleg olyankor dimmelve üzemeljen-e, sõt, még az azonos típusú és elvileg egy áramkörre kapcsolt lámpatestek esetén is mérlegelendõ, nem kell-e az adott térrészt további külön részterületekre osztani és ezt a kapcsolás során figyelembe venni. Például egy pihenõ zóna hosszan elhúzódik a fal mellett, de csak egyik fele esik ablak mellé, értelemszerûen a másik felén nappal is kell világítás az olvasni vágyóknak.
Kapcsolás
Ma egy épületfelügyeleti rendszerrel nem kihívás 10–20–30 áramkört napszakoknak, idõpontoknak megfelelõen, akár rendkívül összetett módon vezérelni, mégis hagyományosan néhány kapcsolóval célszerû megoldani ezt a feladatot. Ezt az indokolja, hogy a világítási képeket az úszómesterek kapcsolják, akik nem világítási és nem IT szakemberek, és szeretnék egyszerûen kézben tartani a világítás vezérlését, meghagyva annak a lehetõségét, hogy bármikor egy mozdulattal változtathassanak rajta. Ezért a legcélszerûbb a medenceteret a sajátos funkciói szerinti 3–4–5 db kapcsolóval vezérelni: normál, éjszakai (buliüzem), takarító, esetleg rendezvény- vagy õrvilágítás. Egyedül a normál üzem nappali–esti átkapcsolása fogadható el automatikus módban, sötétedés függvényében. Az pedig, hogy mi van a kapcsolók mögött, már úgysem érdekli az úszómestert…
Nem mellékes
A mosdók, zuhanyzók, öltözõk világítása néha már a tervezés alkalmával, esetleg késõbb a kivitelezés során „leegyszerûsödik”. Az EN 12464 szerint 200 lx itt is elegendõ, de tapasztalat szerint javasolt akár 500 lx megvilágítás is. A több fény nem csak a takarításhoz szükséges (ahogy a medencéknél is), de vendégekben a tisztaság érzetét is meghatározza. A takarítás egyébként a mellékhelyiségekben óránként és nem naponta történik, mint a medencetérben. A helyi világítással a mosdók, piszoárok kissé kiemelhetõk, illetve az általános világítástól eltérõ irányból is megvilágíthatók. Fontos, hogy a kézmosók feletti tükrök két oldalán legyen az arcot világító (és nem kápráztató) lámpatest, ellentétben a szokásos, tükör fölötti elhelyezés gyakorlatával, mert így az arc mindkét fele jól láthatóvá válik. A mindig oly problémás folytonos tükörsávnál, ahol ez nem megoldható, a helyi világítás is legyen folytonos, így szintén mindkét arcfél elegendõ fényt kap. Szintén fontos, hogy érzékelhetõ arányban legyen indirekt fény, azaz szórt fény is a helyiségben, ami nem csak a tükör környezetében fontos, de az egyenletességet is növeli, az egyenletesség pedig itt is megnyugtató hatású. Itt kell megemlíteni a színvisszaadás jelentõségét, a fényforrásoknak még itt is legalább Ra>80 színvisszaadásúaknak kell lenniük.
Energiatakarékossági okokból megfontolandó a mozgásérzékelõ alkalmazása, úgy a fülkékben, mint közös terekben a lámpatestek egy részére, a mozgásérzékelõk (inkább: jelenlétérzékelõk) alkalmazása az akadálymentes mellékhelyiségekben már megszokott. Külön megjegyzendõ, hogy az akadálymentes WC-t igénybe vevõknek a használata a legnagyobb körültekintéssel történõ tervezés mellett sem olyan könnyû, mint besétálni a piszoár elé, ezért átgondolt, minden egyes területet több irányból is megvilágító lámpatestelhelyezés indokolt e helyeken, korántsem elegendõ egy darab lámpatest mennyezetközépre.
A zuhanykabinokban, túl a védettség követelményein, ugyanolyan feltételeknek kell megfelelni a világításnak, mint a WC fülkékben.
Az öltözõk fülkékre és szekrények sorai alkotta folyosókra oszthatók. Az öltözõfülkékre szintén igaz minden, ami a WC fülkékre vagy zuhanykabinokra, azonos okokból, de itt még összetettebb a látási feladat, (néha pántok, hajtûk és egyéb kincsek lapulnak egy sötét hátizsák gyomrában), ezért minden fülke fölé legalább egy, de szerencsésebb esetben két különbözõ irányból világító lámpatest elhelyezése indokolt. Bár itt csak 100 lx a szabványkövetelmény, a 300-500 lx itt is elvárás. Az öltözõszekrények elé praktikusan fénycsöveket érdemes telepíteni, a közlekedés irányával párhuzamosan, olyan szélesen sugárzó vagy aszimmetrikus optikával, melyek a szekrényekbe is be tudnak világítani. A mélysugárzók elhelyezése szekrények elé nem javasolható.
Ahova belépünk
Kezelõk
A kezelõ helyiségekben a tevékenységet és ennek megfelelõen a világítási igényt is alapvetõen a kezelés jellege határozza meg. Szinte általános, hogy a páciens valamilyen fekvõ vagy félig ülõ-fekvõ helyzetben van, így a szemébe nem világíthat semmi, ugyanakkor a kezelés általában, de az elõkészítés és a takarítás mindenképp magas (500 lx) megvilágítási szintet igényel. A kezelések a legkülönfélébbek lehetnek, mindig egyedi mérlegelést igényel a megfelelõ világítási megoldás kiválasztása. Ha a gyógyászati kezelés része a bõr vizsgálata vagy kozmetikai jellegû kezelésrõl van szó, a színvisszaadásra fokozottan kell ügyelni, legalább Ra>90 fényforrás alkalmazandó.
Színes fények
A színes fények alkalmazása fõként a medencetérben (esetleg egyes kezelõkben) jöhet szóba, fõleg este, egyrészt dekorációként, de különösen az éjszaki programok „színesítéséhez”. Az éjszakai fürdõzés hangulatának megteremtésekor olyan világítási környezetet kell alkotni, melyben a fürdõzés és a közlekedés biztonságos, ugyanakkor a dekorációs célú színes fények meghatározóak. A hatás tovább növelhetõ a fény színének és intenzitásának dinamikus változtatásával, különösen látványos a hatás, ha ez lámpatest-csoportonként vagy lámpatestenként történik. Az általános világítás tehát egy dimmelt alacsony megvilágítási szintet jelent, erre szuperponálódnak a színes fények. Mivel szabvány nincs egy éjszakai fürdõre, ezért az általános világítás vonatkozásában konkrét értékeket sem betartani sem megkövetelni nem lehet.
Ha kellõen sötétet is szeretnénk és látni is, a józan ész azt diktálja, hogy a fotopos tartomány alsó határáig még biztonsággal elmehetünk, ez a vízszintes felületeken néhány (5-10) cd/m2 fénysûrûséget jelent, átlagos reflexiójú felületeket feltételezve ekkor a környezet (pl. falak) is még elégséges (3 5 cd/m2) fénysûrûségû. Ekkor a fényviszonyok még megengedik a színes látást (feltételezve, hogy épp nem üzemelnek a színes fényt kibocsátó lámpatestek), a szem adaptációs képessége még gyors. Ez a változó intenzitású színes fények bekapcsolása miatt fontos, melyek a tapasztalat szerint, ha az alapvilágítás kétszeresét nem meghaladó fénysûrûséget okoznak, akkor még elegendõen intenzívek ahhoz, hogy színes fény-érzet domináljon, ugyanakkor hirtelen kioltásukkor sem csökken annyira a felületek fénysûrûsége, hogy ahhoz a szem ne tudjon azonnal alkalmazkodni, így a dinamikus világítás képváltásai tetszõlegesen gyorsak is lehetnek.
A színes fények, a belsõ hangulat sok esetben a homlokzatvilágítást is helyettesítheti vagy éppen kiegészítheti, hiszen az élményfürdõk jellemzõen nagy üvegfelülettel kapcsolódnak a külvilághoz. A lámpatestek elhelyezésénél, a világítás tervezésénél ezért arra is gondolni kell, mit lát ebbõl a külsõ szemlélõ, ezért érdemes az ablakfelületek irányából is világítani, mintegy kirakatként bemutatva a belsõ teret.
Remények
A fenti szösszenet tudományos igényességûnek jóindulattal sem nevezhetõ, minden szakember számára triviális elvárásokat, alapvetõ követelményeket, általánosságokat fogalmaz meg. Számos fürdõberuházáson túlesve mégis fontosnak tartottam összefoglalni a tapasztalatokat és trendeket, abban a reményben, hogy a jövõben egy-egy új építésû fürdõhelyen tespedvén egyre szebb, kreatívabb és nem utolsó sorban jól átgondolt világítási megoldással találkozhatunk, mely minden igényt és funkciót világítástechnikai szempontból is maradéktalanul kielégít, emelvén ezzel e nagyszerû épületek fényét.