Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Levegő-víz hőszivattyúk
Frissítve: 2011. augusztus 23.
Szerző: Pap Richárd
Ez a dokumentum eddig 110 látogatónak tetszett  
Új ház építésénél, de energiamegtakarítási projekteknél is gyakran felmerülő ötlet: levegős hőszivattyút kellene telepíteni! Az ötlet kézenfekvő, a levegős hőszivattyúk telepítése kisebb beruházási költséget jelent, mint a talajhő-víz hőszivattyús rendszer kiépítése a hőnyerő oldallal együtt. Ráadásul itt vannak a nyugat-európai statisztikai adatok a levegős hőszivattyúk térnyeréséről.

Ezek a messzi távolban működő „referencia rendszerek” látszólag alátámasztják a hazai telepítések indokoltságát.

Amennyiben a gazdasági-műszaki környezet közel azonos, akkor ez igaz is lehet. Az elvárt megtakarításnál az alapkérdés a „mihez képest?”

A Bölcsek Kövének tekintett COP érték (coefficient of performance) azt jelenti, hogy a hőszivattyús berendezés hányszoros hőteljesítményt ad le a felvett villamos teljesítményhez képest (adott feltételek mellett).
Ez az érték mindig nagyobb 1-nél, tehát a hőszivattyúk minden esetben gazdaságosabban fűtenek, mint egy olajradiátor.

Talán profán a megállapítás, de ez a szomorú valóság, a COP érték „csak” annyit jelent, hogy ez a fűtőberendezés jobb paraméterekkel tud fűteni, mint egy tisztán villamos fűtőberendezés (infrapanel, elektromos padlófűtés, hősugárzó stb).

A hőtárolós kályha nem vehető egy kalap alá a többi említett villamos fogyasztóval. A hőtárolás lényege az, hogy az áramszolgáltatás „völgyidőszakában” olcsóbban lehet villamos áramot vételezni (régen éjszakai áramnak neveztük ezt a tarifát, ma csúcskizárt áramtarifa a hivatalos megnevezés). Ez a tarifa 1,6-szor olcsóbb (-40%) a normál áramtarifánál, nevezhetjük financiális COP-nek is az 1,6-os értéket, hiszen ennyivel olcsóbban fűthetünk ezzel a berendezéssel, mint pl. az imént említett olajradiátorral.

A rövid kitérő után kanyarodjunk vissza a megtakarításra olyan esetben, amikor nem villamos energia az összehasonlítás alapja. Már pedig hazánkban – Európa 2. helyezettei vagyunk az ország földgázvezetékkel való behálózásában – rendszerint a földgázzal kell versengeni a hőszivattyús rendszereknek.

Mire megyünk akkor a COP értékkel, hiszen abból csak azt tudjuk meg, mekkora a megtakarítás a villamos áramhoz képest? Első közelítésben semmire, bonyolódik a megtakarítási matek.

Azt is ki kell számolnunk, mennyivel olcsóbb földgázzal fűteni, mint elektromos árammal.

Itt az aktuális energiaárakat és a földgázkazán éves hatásfokát kell figyelembe venni a számításnál.

Kedvezményes hőszivattyús áramtarifával és egy korszerű földgázkazán hatásfokával számolva 2,1-es értéket kapunk jelenleg (2011. július), tehát 2,1-szer olcsóbb a gázfűtés, mint a (kedvezményes hőszivattyús áramtarifás) villamos árammal való fűtés. Ezt a számértéket nevezzük ekvivalens COP értéknek, vagyis egy átlagosan COP = 2,1 értékkel működő hőszivattyúnak azonos az üzemeltetési költsége a földgázkazános fűtéssel összehasonlítva.

No, most már tudunk valamit, ha 2,5-ös átlagos COP-vel működik a hőszivattyúnk télen, akkor kisebb lesz a fűtésszámlánk, mint ha gázkazánnal fűtenénk.

Ez így egyértelműnek tűnik, nosza, telepítsük a levegőkazánunkat (ha nem elég jó a műszaki tartalom, akkor találjunk ki egy kihagyhatatlanul jó elnevezést) hamar, hadd jöjjön a megtakarítás gyorsan!

Sajnos nem ilyen egyszerű ez a projekt. Sehol sem adják írásban, hogy mennyi lesz a tél folyamán várható átlagos COP (német területen „jahresarbeitszahl”, JAZ).

A készülékek gyári alapadata +7, esetleg +2°C-ra van megadva, alacsonyabb kültéri hőmérsékleten a COP csökken.

Teljesen téves üzemeltetési költséget vélelmeznek akkor, amikor a téli átlaghőmérséklethez (kb. 3°C) tartozó COP értéket „kinevezik” a fűtési idény átlagértékének!

A következő diagramon jól látható, hogy a +3 °C alatti külső hőmérséklet gyakorisága kisebb (közel a fele!), mint a +3°C feletti hőfokoké.

Mégis a fűtőberendezés üzemóra száma jóval magasabb a +3 °C alatti időszakban, ez látható a következő ábrán.

A számítás alapja a következő: A méretezési hőmérsékleten (itt -13°C) egy pontosan méretezett hőtermelő berendezés (példánkban 10 kW teljesítményű) napi 24 órában fog működni, amennyiben a hőmérséklet napi átlagértéke éppen -13°C.

Amennyiben a napi átlaghőmérséklet +11 °C (ez az érték az épületfizikai paraméterek függvénye, egy passzívházat még +6°C-os átlaghőmérsékletnél sem kell fűteni), akkor éppen nem kell fűteni (mint köztudott, a távfűtés +12°C feletti napi középhőmérsékletnél (fűtési határhőmérséklet) kerül kikapcsolásra), így a hőtermelő napi üzemideje 0 óra, nem fog bekapcsolni.

Napi átlaghőmérséklethez tartozó napi üzemóra mennyiség:

Miért tartottuk fontosnak ezt a dedósnak tűnő számsort végigírni? Nyomós okunk volt rá. Néhány éve a „Víz, gáz, fűtéstechnika” szaksajtóban publikálta egy neves német cég hazai forgalmazója a következő megállapítást: „mivel a levegős hőszivattyú 3,2-es COP értéket teljesít +3°C-on (a téli átlaghőmérséklettel egyező külső hőmérsékletnél), így az egész téli átlagos COP is 3,2 lesz.
Fenti számsor ismeretében egy nyolcadik osztályos is azt fogja mondani, hogy: „hogyan lenne már annyi!”

Fentieken túlmenően van még három nyomós érv, amely tovább csökkenti a várható megtakarítás mértékét.
A levegőszállító ventillátor fogyasztását a szabványnak megfelelően nem tartalmazza a minősítő intézet által mért COP érték.

Előzőnél sokkal nyomósabb érv, hogy a kültéri egység lejegesedő elpárologtató felületének leolvasztásához szükséges energiaigényt SEM tartalmazza egyetlen minősítő okirat sem. A berendezés tulajdonosának villanyórája viszont kíméletlenül mérni fogja ezt az energia mennyiséget is!

Miről is van szó pontosan?
Néhányan már biztosan megtapasztalták, mit történik otthon, amikor nyitva felejtik a fagyasztószekrény ajtaját.
A helyiség levegőjének páratartalma vastag jégréteget képez a hűtőberendezés elpárologtatójának felületén, amely képtelen ellátni a feladatát, mivel a jégrétegen keresztül nem tudja leadni a hűtőteljesítményt.
A levegős hőnyerőoldalú hőszivattyúk (a légkazánokat sem védi meg az átkeresztelés) a szabadtéri levegő páratartalma miatt óránként leolvasztásra kényszerülnek a +3°C-nál hidegebb időszakban. A leolvasztás időtartama alatt nem alacsony a COP érték, hanem fordított előjelű, vagyis negatív értéket vesz fel.

A minősítő intézetek által mért COP értékek nem tartalmazzák a levegős gépek többségébe gyárilag beépített villamos fűtőbetétek fogyasztását, mintha sosem kapcsolódnának be. Az elvárt fogyasztást „túlteljesítő” berendezéseken végzett mérések az ellenkezőjét bizonyítják. Csökkenő külső hőmérsékletnél a villamos fűtőbetétek egyre gyakrabban „besegítenek” a fűtési feladat ellátásába.
Előzőek miatt a fagyos időszakban a levegős gépek COP-ja oly mértékben elmarad a remélt értékektől, hogy le sem merjük ide írni.

Jelen pénzügyi/gazdasági/műszaki körülmények között csak abban az esetben szabadna levegős hőszivattyút telepíteni, ha az alábbi feltételek EGYÜTTESEN teljesülnének:

- Nincs lehetőség földgáztüzelésre;
- Nem radiátorok a hőleadók, hanem fal-, padló-, mennyezet-temperálás áll rendelkezésre, esetleg fan-coil-ok;
- Automatikusan üzemelő hűtő-fűtő rendszert szükséges létesíteni;
- Az épület hőszigeteltsége minimum megfelel a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak (7/2006 TNM rendelet), vagy annál sokkal jobb.

A remélt megtakarítás várhatóan elmarad, sőt többletfogyasztásra kell készülnünk, ha:

- A földgáz kazánunk helyére építünk „levegőkazánt”;
- Radiátoros hőleadókkal rendelkezik az épület.

Műszaki érdeklődésűek részére még egy beszédes diagram egy prémiumkategóriás levegős hőszivattyú méréséről.

A legalsó piros vonal a gépből távozó levegő hőmérséklete. Geo tarifás áramszünet idején (8-tól 10 óráig) a kültéri hőmérsékletet méri, 2010. dec. 15-én ez -6°C. A relatív páratartalom 75-85% között változott a mérés idején.

Jól látható az óránkénti leolvasztás, amikor a gép „ráfűt” a szabadtér levegőjére.

A narancs/zöld/bíbor színek a gép áramfelvételét mutatják. A 4-8 amper közti értékek a kompresszor áramfelvételét jelentik. A 10-16 amperre való növekedés a beépített villamos fűtőbetét (9 kW) és a kompresszor együttes fogyasztását jelenti.

A hajnali 1 óra előtti fűtőbetét bekapcsolást a használati melegvíz-előállítás okozta, ennél a külső hőmérsékletnél a kompresszor már nem képes ilyen magas (46°C) előremenő fűtővíz-hőmérsékletet előállítani.

A zöld/sárga vonalak az előremenő/visszatérő vízhőmérsékletet mutatják.
A fűrészfogas hőmérsékletváltozásról jól látható a jegesedés akadályozó hatása, valamint az is, hogy -6°C-nál már folyamatosan üzemel a hőszivattyú, tehát éppen elegendő a teljesítménye az épület kifűtéséhez.

A következő mérés a -12 °C alatti időszakot mutatja (relatív páratartalom 80-90% között mozgott). Ez az időszak a legnehezebb a levegős hőszivattyúk üzemében.

A leolvasztási igény továbbra is óránként jelentkezik, az épület hőigényét már csak úgy tudja a berendezés biztosítani, hogy minden órában 25 percig a 9 kW-os villamos fűtőbetét is üzemel a kompresszorral együtt.

Egy enyhébb éjszaka mérését is érdemes megvizsgálni.

A kültéri hőmérséklet +1°C és +4°C között változott, a relatív páratartalom 90-95%, a hőszivattyú óránként 20-25 percet üzemel mindössze. Megfigyelhető, hogy a jegesedés miatti leolvasztási igény közel azonos a korábbiakkal, minden aktív üzemórához tartozik egy leolvasztás, tehát az üzemszünetekben nem olvad le magától a jégréteg.

COPELAND1

COPELAND2

Ez a dokumentum eddig 110 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
bobec2011. augusztus 24 - 15:49:04
Imádom, ha a mindenáron "méregzöld" tévutas megoldások (lásd még hybridautó, etanolbenzintermelés búza helyett stb.)a realitás reflektrofényébe kerülnek.

Gratulálok!panerai replica watches swiss replicas.
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Benedek János2011. augusztus 24 - 17:25:33
Tiszta beszéd! Jó látni hogy valaki megpróbálja felébreszteni a "józan gondolkodás"t (( na jó ez már kicsit több)) Jól összeszedett cikk, GRATULA !
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Chiovini György2011. augusztus 24 - 20:14:44
Ha valakinek a meglévő épületben van többé-kevésbé jó melegvízfűtése gázkazánnal, és nincs klímaberendezése, megfontolható, hogy a korszerűsítés keretében levegős hőszivattyút telepítsen. Ha csökkenti a hőveszteségeket, javul a fűtési határhőfok. Hidegben, amíg jobb a hőszivattyú, azt használhatja. Amikor már a meglévő gázkazánja gazdaságosabb, áttérhet arra.
Egyébként nincs akadálya annak, hogy a hőszivattyúkra éves munkaszám adatot adjanak meg a gyártók. A külső hőmérséklet alakulására felhasználható a sokévi átlaghőmérséklet. Az érdeklődő megadja, hogy hány foknál legyen a bivalencia pont.
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Petrenkob2011. augusztus 25 - 08:46:37
Az ilyen mondatokkal nem tudok mit kezdeni:
"Előzőek miatt a fagyos időszakban a levegős gépek COP-ja oly mértékben elmarad a remélt értékektől, hogy le sem merjük ide írni."
Ez arra utalhat,hogy nincs mérési adat az éves átlagos COP értékről, pedig ez lenne a lényeg.
Tudnak érdembeli adatot mondani a lényegről?
üdv
Petrenkó Béla
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Kis Éva2011. augusztus 25 - 10:39:20
Nagyon jó összefoglaló cikk. De nem értem, miért nem éves adatokat vizsgál, és miért feledkezik meg elegánsan arról, hogy a gázüzemű berendezések egyelőre nem alkalmasak hűtésre.
Megkérdezném, miért NE alkalmazzak levegős hőszivattyút geotarifás árammal a következő esetben:
Új építésű Prokonzept ház, alacsony energiaigényre tervezve és kivitelezve (tájolás, hőhidak elkerülve, megfelelő nyílászárók, árnyékolás, fal- mennyezet- és padlófűtés, szellőzés, talajba épített hőcserélő) fűtés, melegvíz és HŰTÉS igénnyel.
A kérdés azért is aktuális, mert a 24 C-os szobában ülök és kinn 34 C van...
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Pap Richárd2011. augusztus 31 - 16:39:33
Tisztelt Chiovini György Úr!

Engedje meg, hogy reagáljak a hozzászólására!

A cikk fő célja az volt, hogy bemutassuk egy meglévő, nem a várt eredményeket hozó rendszer üzemeltetési paramétereit, tapasztalatait és felhívjuk a tisztelt olvasók figyelmét az óvatosságra.

Szemléletünk, filozófiánk szerint első és legfontosabb dolog egy energiamegtakarítási célú beruházásnál a szükséges energiaigények minimalizálása (hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, hővisszanyerős szellőztetéssel stb.). A vizsgált projektnél a tulajdonos megkereste a vállalkozót, hogy energiát szeretne megtakarítani, van rá x MFt-ja. A "kalmár" szemléletű vállalkozó rögtön a nyakába akasztott egy levegő-víz hőszivattyút, egy megfelelő műszaki megoldás helyett. Semmilyen előzetes vizsgálat nem készült, hogy az adott rendszerre vonatkozólag mi lenne a megfelelő beruházás, milyen lehetőségek vannak, minek milyen beruházási igénye, hozama van. Hatalmas ráfizetés és elkeseredés lett az eredmény, melynek okozója nem a levegő-víz hőszivattyú volt, ami tökéletesen működik és ellátja a feladatát (gazdaságtalanul), hanem az, hogy egyszerűen energetikai szempontból nem oda való. A lehetőség műszakilag adott lett volna arra vonatkozóan, hogy bivalens üzemben használják a rendszert, de ha megvizsgálták volna, hogy hol van a bivalencia pont (az a külső hőmérséklet, amely felett gazdaságosabb a hőszivattyús üzem, mint a meglévő földgáztüzelés) és mekkora megtakarítást lehetett volna elérni éves szinten, kiderült volna, hogy nem rentábilis a beruházás. Hőtechnikailag rossz állapotban van az épület mindenféle előzetes számítás alapján egyértelmű számomra, hogy a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje hozta volna első körben a legnagyobb megtakarítást.

Hozzászólásában írja, hogy a hidegben, amíg jobb a hőszivattyú, azt használhatta volna. Ez a megközelítés nem megfelelő! Bivalens üzemnél, amikor a gázkazán és a levegős hőszivattyú a két hőtermelő, akkor a bivalencia pont alatti hőmérséklet-tartományban a gázkazán üzemel, mint köztudott a levegős hőszivattyú hatékonysága a külső hőmérséklet csökkenésével romlik.

A hazai piacon az egyik legnagyobb probléma a tisztességtelen haszonszerzésen felül, a rendszerszemléletű gondolkodás hiánya. Számtalan esetet tudnék felsorolni, amikor megkerestek minket laikus ügyfelek, hogy szeretnének energiát megtakarítani és volt már konkrét elképzelésük (nem mindig jó). Ha nem tudtunk neki segíteni, útba igazítottuk őket és elbúcsúztunk egymástól. Azt gondolom, hogy a szakmai tisztesség és az etikus magatartás ezt megkívánná mindenkitől.

Bizonyos esetekben alacsony beruházási költségekkel is lehet eredményt elérni a meglévő rendszerek ésszerűsítésével, átgondolásával.

Üdvözlettel: Pap Richárd
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Pap Richárd2011. augusztus 31 - 16:53:55
Tisztelt Petrenkó Béla Úr!

Engedje meg, hogy reagáljak a hozzászólására!

"Előzőek miatt a fagyos időszakban a levegős gépek COP-ja oly mértékben elmarad a remélt értékektől, hogy le sem merjük ide írni."

A megfogalmazás valóban nem túl egzakt, de némi információt azért sugallhat. Természetesen egy teljes év mérési adathalmazának feldolgozása adta volna a legjobb eredményt, de erre nem volt lehetőségünk. Viszont arra igen, hogy szemléltessük, az adott feltételek mellett, milyen eredményt produkál a rendszer.

"Tudnak érdembeli adatot mondani a lényegről?"

Próbáltunk érdembeli információkat szolgáltatni. Azt gondolom egy mérésnél többet semmi nem árulhat el egy meglévő rendszerről. Ha konkrétan közölné, hogy a fentieken felül mire lenne még szüksége, megpróbálok segíteni!

Üdvözlettel: Pap Richárd
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Pap Richárd2011. augusztus 31 - 17:24:33
Kedves Kis Éva!

Először is köszönjük szépen a véleményét!

Engedje meg, hogy reagáljak a hozzászólására!

Petrenkó Béla úrnak írt válaszomban leírtam, hogy az éves mérésre nem volt lehetőségünk, nekünk is az "tetszett" volna igazán.

A vázolt új építésű épületnél történő levegő-víz hőszivattyú alkalmazása egy teljesen más megközelítés. Vélhetően alacsony energiaigényekről beszélünk, alacsony hőmérsékletű hőleadó felületekkel. Meg lehet azt határozni előzetesen a fűtési, HMV-termelési, hűtési, szellőztetés fagymentesítési hőteljesítmény-igények és az éves nettó hőenergiaigények ismeretében, hogy az egyes alternatíváknak mekkora a beruházási igénye, mekkora az éves üzemeltetési költség igénye, milyen hatással lehet a lakókörnyezetre stb. Egy ilyen épületnél már jelentősen hatékonyabb beruházás, csak ne feledkezzünk meg a kompresszoros hűtésről, ami jelentős többlet költség üzemeltetési szempontból, mint egy passzívhűtés, ne feledkezzünk meg az esetleges zajhatásról, amely megfelelő méretezéssel kivédhető ugyan, ne feledkezzünk meg a kültéri egység tisztításáról (pl.: nyárfaszösztől), ami plusz idő, energia vagy költség. Számtalan tényező meghatározhatja, hogy mi az optimális megoldás egy adott épületbe, "lakóközösségbe". Érdemes alaposan megvizsgálni a beruházást megelőzően ezeket, mert hosszú ideig kell együtt élni, majd vele.

A lényeg, hogy elsődleges célnak kell kitűzni a szükséges energia-igények minimalizálását egy ésszerű szintig, utána léphet be a megfelelő épületgépészeti rendszer kiválasztása.

Kezét csókolom!

Üdvözlettel: Pap Richárd
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Kardos Ferenc2011. augusztus 31 - 20:41:00

Tisztelt Kiss Éva!

Valóban, sokkal bővebben is érdemes kifejteni a témát. A Passzívház Magazin portálján 6 részes cikksorozatban meg is tesszük.

http://www.passzivhaz-magazin.hu/energiakulcs%C2%AE-%E2%80%93-kulcs-a-jovo-epuleteihez-1/

Érdekes, hogy az Energiakulcs rendszer pontosan olyan épületek láttán kezdett kialakulni, mint amilyen az Ön háza is, ha jól értem.
Van egy talajhőcserélő kiépítve - ha jól értem - mégis levegős hőszivattyúval fűt és hűt.
A talajhőcserélő alkalmas lenne passzívhűtésre, és takarékosabban üzemelő talajhő-víz hőszivattyú hőnyerő oldala is lehetne, természetesen erre való méretezéssel.
A passzívhűtés annyit jelent, hogy nem kapcsoljuk be a hőszivattyút, csak a talajköri folyadékot áramoltatjuk egy kisfogyasztású (40-50 watt mindössze) szivattyúval az épület fal- padló- vagy födémszerkezetében.
A fenti cikkben vizsgált levegő-víz hőszivattyú nem rendelkezett hűtési szolgáltatással. A radiátoros hőleadók egyébként sem alkalmasak erre a feladatra, ez inkább egy elrettentő példa, hogy így nem érdemes.
Az éves mérés - nem hivatalos formában - azért megtörtént, a gázóra és a két villanyóra beszédes végeredményt adott.
A radiátorok és a hibás fagyvédelmi megoldás többlet fogyasztást eredményezett.
Korrekt kiépítésnél hasonló fűtésszámla lenne várható, mint a gázkazánnal volt korábban.
Akkor mi indokol egy ilyen beruházást??
Hát éppen erről szól a cikk. Az e-gepesz portálon nagy mélységben ki lett már vesézve minden lokális gondja az adott kivitelezésnek. Érdemes elolvasni.
Szép estét
Kardos Ferenc
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Kardos Ferenc2011. augusztus 31 - 22:44:59
Tisztelt Olvasók és Kommentelők!

Az az érzésem, hogy nem megfelelően jön le mindenkinek az írás mondanivalója.
Hadd próbáljam meg másként megközelíteni a lényeget.
Ha valaki új házat épít, akkor lehet és kell is mérlegelni, hogy adott esetben hőszivattyúval (egyes esetekben levegő-víz hőszivattyúval), vagy földgázkazánnal érdemes a gépészetet kialakítani. Ebben az esetben betervezhető az optimális hőleadó felület is (radiátor, padló, fan-coil, fal, födém stb).
A hőszivattyús (levegős vagy talajhős)beruházás drágább, de lesz majd hűtési szolgáltatás is.

Na de merőben más a helyzet egy régi épületnél, és az ilyen esetből van a sokkal több!
Ezek a többnyire rosszul/sehogyan szigetelt épületek szinte kivétel nélkül régi atmoszférikus gázkazánnal és radiátorokkal vannak "felfegyverezve".
Itt már NEM LEHET választani gázkazán, vagy hőszivattyú között, kivéve egy teljes rekonstrukció esetét (külső szigetelés, nyílászárók cseréje, alacsony hőmérsékletű hőleadók kialakítása).
Mégis, előfordul olyan vállalkozó (igen bátor fajta), aki ezeknél az "E" vagy "F" kategóriás épületeknél hőszivattyút ajánl energiamegtakarítási célzattal.
Talán elősegíti kártékony tevékenységüket az a 21. századi felfogás, hogy minden problémánkra kell lenni egyszerű megoldásnak, vegyünk be egy másik tablettát, vagy vásároljunk egy új "kütyüt".

Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.