Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Energiapolitika
Frissítve: 2011. május 13.
Szerző: Uhrin Eszter, Energetikai Szakkollégium [ honlap ]
Ez a dokumentum eddig 97 látogatónak tetszett  
2011 tavaszán került sor az Energetikai Szakkollégium Kármán Tódor emlékfélévének negyedik előadására, amelynek témája az energiapolitika volt. Az előadást Karcsai Balázs, a MOL Nyrt. stratégiai elemzője tartotta. „Miért van szükség energiapolitikára?” Ez volt az előadás nyitómondata, mely hamarosan megválaszolásra is került.

A kiinduló pont az, hogy a gazdasági fejlődésnek és a GDP növekedésének köszönhetően folyamatosan nő a primer energiafelhasználás a világon. E folyamat illusztrálására több példát is hozott az előadó.

A fejlődés szempontjából nagy hatással voltak az ipari forradalmak, melyek jelentős változásokat hoztak az energiaforrások kihasználhatóságát tekintve. Az első ipari forradalom, amely a XVIII. század második felének jelensége, a gőzgép, a szén és a fa korának nevezhető. A második ipari forradalom a XIX. század végére tehető, ez a belső égésű motor, az elektromosság és az olaj kora. A jövőt tekintve pedig egy harmadik ipari forradalomról lehet beszélni, amely talán az atomenergia és a megújuló energiák kora lehet. A jövedelem és fogyasztás összefüggésében az előadó az autók elterjedtségét és az áramfogyasztást vetette össze.

Azonosságként elmondható, hogy amely országban nagyobb az egy főre jutó GDP értéke, ott nagyobb az autók elterjedtsége és nagyobb az áramfogyasztás is. Azonban, amíg az áramfogyasztás konstans módon növekszik, az autóvásárlás esetében már nem várható akkora növekedés, mint az elmúlt két évtizedben. A hatalmas növekedési sebesség szemléltetésére az előadó Kínát hozta fel példaként, ahol az elmúlt tíz évre vonatkozó statisztikák megdöbbentő adatokat mutatnak. A GDP értéke megháromszorozódott; a kőolaj felhasználás megkétszereződött, amely növekedés megegyezik az Exxon és a Shell jelenlegi éves kitermelésével; az áramtermelés ugyancsak megháromszorozódott, ami azt jelenti, hogy kéthavi kapacitásnövekedés megegyezik az éves magyar áramtermeléssel, valamint ez az egy évtizedes növekedés az E.ON jelenlegi éves termelésének háromszorosa.

Mindezek alapján könnyen belátható, hogy nem csak szükséges az energiapolitika, hanem egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia minden országban. Ezzel kapcsolatban három általános energiapolitikai célt fogalmazott meg Karcsai Balázs.

Az első, a versenyszabályozás, amely tekintetében viszonylagos szakmai konszenzus van a probléma megoldását illetően. Ez a hálózathoz való hozzáférést és a kompetitív forrásstruktúrát jelenti.

A második, az ellátásbiztonság, amelyről egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy nem azonos az alacsony importfüggőséggel. Ezt két ország példájával támasztotta alá az előadó. Az egyik, az USA, ahol minimális importfüggőség esetén is kialakulhatnak súlyos ellátási válságok; a másik, Franciaország, ahol a teljes importfüggőség is eredményezhet robusztus ellátásbiztonságot. Az ellátásbiztonság szempontjából a készletek mennyisége önmagában nem lenne akadály, mondta az előadó, mivel a bizonyított olajkészletek az utóbbi évtizedekben folyamatos növekedést mutatnak. Azonban a minőség már annál inkább, mivel az újabb készletek egyre extrémebb helyeken találhatók, és csak magasabb költségek árán kitermelhetők. A jelenlegi mezők termelése évente minimum 1,5%-kal csökken. A biztonsághoz viszont 2010 és 2025 között kétévente Szaúd-Arábia kitermelésével megegyező növekedésre van szükség. E céllal kapcsolatban a szabadság és olaj fordított arányosságáról beszélt még Karcsai Balázs. Ezt Thomas L. Friedman a petropolitika első törvényében fogalmazta meg: „A magas világpiaci kőolajár erodálja a szólás- és sajtószabadságot a tiszta és szabad választásokat, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az állami intézményekbe vetett bizalmat. Alacsony olajárak esetén a trend megfordul, a vezetők érzékenyebbek lesznek arra, mit gondol róluk a külvilág.”

A harmadik cél, a fenntarthatóság. Ennek kapcsán a klímaváltozásra hívta fel a figyelmet az előadó, amely nem pusztán várhatóérték-probléma, hanem kockázat-minimalizálás. A jelenlegi légköri ÜHG koncentráció 375 ppm. A legmagasabb biztonságos szintet a 450 ppm koncentráció jelenti, amely 2°C-os globális hőmérséklet-növekedést valószínűsít. Ehhez képest, a jövőben várható legalacsonyabb elérhető szint 550 ppm, amely stabilizációja esetén a hőmérséklet-növekedés várható értéke 3°C, de míg a minimum 5°C-os növekedés esélye 20%, addig a maximum 1°C-os növekedésé mindössze 5%. Azonban, ha semmit nem teszünk a kibocsátások csökkentése érdekében, akkor a stabilizáció 1000 ppm környékén várható, ahol a hőmérséklet-növekedés várható értéke 6°C, de 1%-os eséllyel a növekedés meghaladja a 17°C-ot. Ebben az esetben kontrollálhatatlan visszacsatolási mechanizmusok jönnek létre: a sarkvidéki jégtakaró felolvadása, az amazóniai esőerdő ökoszisztémájának összeomlása, metán hidrátok felszabadulása az állandóan fagyos talaj felolvadásával és még hosszasan lehetne sorolni. Ezért energetikai paradigmaváltásra van szükség, amelynek a gazdasági növekedés ellenére a szén-dioxid kibocsátás csökkenésével kell járnia. A stabil szén-dioxid szint kb. 5-10 milliárd tonnás éves kibocsátással valósítható meg, ez nagyjából fejenként egy tonna évente.  A jelenlegi technológiával a következő életmód fér bele az egy tonnás limitbe: egy 25 m2-es szoba fűtése télen, 300 kWh elektromos áram, 500 km megtétele autóval és mivel mindez már 1,1 tonna, így vásárolni csak karbon-semleges termékeket lehet. Ez természetesen nem mondható reálisnak a mai életvitel tekintetében. Így, a technológia változása jelent megoldást a szén-dioxid kibocsátás visszafogására. Erre több lehetőséget ismertetett az előadó. A dekarbonizáció a közlekedésben megvalósulhat bioüzemanyagok, elektromos autók vagy üzemanyagcella használata által. Az áramtermelést tekintve pedig a megújulók, a CCS és az atomenergia versengenek egymással.

Itt vetődött fel a kérdés: a dekarbonizáció az olajvállalatok végét jelentheti? Erre a válasz az volt, hogy az olajvállalatoknak új technológiákat és portfólióelemeket kell kifejleszteniük, hogy alkalmazkodjanak az „energia-klíma korszak” elvárásaihoz.

Kapcsolódva az előző gondolatokhoz, az előadás további részében az energiahatékonyság növelése került a középpontba, amelyben a MOL a 2005-ös adatokhoz viszonyítva 2010-re javuló tendenciát mutatott. Ebben a témában már az állam is jelentős szerephez jut, azonban az sem jelent életképes megoldást, ha mindent az állam finanszíroz. Itt vetődött föl az előadó által „a magyar energiapolitika Bermuda háromszögének” nevezett jelenség, amely a gázár támogatás, a kedvezményes áfa és a kapcsolt energia támogatás vonatkozásában mondható. Mindezek nem az energiahatékonyság javítására ösztönöznek.

A következőkben a különböző technológiák nyújtotta lehetőségekről szólt Karcsai Balázs.

A megújuló áramtermelésben domináns szerepe van a biomasszának, ezt támasztják alá az erdőirtások, valamint a biomassza logisztika fejlődése.

A hidrogén alapú gazdaságot három szóval jellemezte az előadó: drága, kényelmetlen és veszélyes.

A szénről gázra történő váltás középtávú megoldásként merült fel, mivel relatíve tiszta, relatíve olcsó, rugalmas, gyorsan felépíthető és skálázhatósági problémáktól mentes. Azonban Magyarországon kb. 3500 MW új kapacitás szükséges 2020-ig a kereslet-kínálat egyensúlyának biztosításához.

Az olaj kényelmetlenebb, mint a villany; környezetszennyezőbb, mint a földgáz; drága és politikai kockázatoktól terhelt és mégis még mindig uralja a közlekedést. Miért? A rendkívül egyszerű tárolása miatt.

Bioüzemanyagok terén kevés eredmény mutatható fel és az is meglehetősen drágán. A MOL-nál vannak innovációk ezen a téren, ilyen a használt sütőolaj begyűjtése, vagy a műanyag hulladék krakkolása, azonban ezek megvalósítása nem Magyarországon történik.

Az elektromos autók fejlesztése és elterjedése egyre nő, azonban az akkumulátor és töltőállomások tekintetében van még hova fejlődni.

Nissan Leaf – A díj történetében először elektromos autó kapta az Év autója nevű rangos elismerést

Az előadás zárásaként a megújuló technológiákról esett szó, amely jelenleg a versenyképességi piramis csúcsán áll. Ez a szektor nagyvállalatokat és professzionális menedzsmentet igényel, ami pedig nagy mennyiségű tőkét feltételez. A megújuló energia berendezés gyártás Magyarországra települése nem a magyar megújuló energia-támogatásoktól, hanem az ország tőkevonzó versenyképességétől (adórendszer, humántőke, államigazgatás, korrupció) függ. A szabályozói/üzleti környezet tekintetében, sajnos, Magyarország komoly versenyhátrányban van Nyugat-Európával és a régiós országok többségével szemben is.

Az előadás alapján elmondható, hogy az energiapolitikának még számos megválaszolandó kérdéssel kell szembenéznie, akár a világon, akár Magyarországon. A technológiák fejlődése és várható elterjedése azonban reményt ad egy végső megoldás elérésére.

Ez a dokumentum eddig 97 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Pekánovics Lajos2011. május 25 - 11:05:48
Gondolatok a cikkhez.
érdeklődéssel olvastam Karcsai Balázs írását.
Egyet értünk abban, hogy a jó energiapolitika az ország gazdasági növekedésének záloga.
Mégis azt gondolom, hogy sajátos nézőpontból készült írása, mint egy monopol szolgáltató, nézőpontját képvisel. Rész igazságokat mond.
Az energiapolitika köznapi nyelven szólva, célja csak az lehet, hogy biztosítsa az optimális energia struktura mellett,tartósan az ország enregiaszükségletét.
Az energiapolitika kialakításában az állam szerepe meghatározó. Nem dobható a lovak közéa gyeplő!
A jó energiapolitika kialakításához, teljeskörüen meg kell határozni az értékelési tényezőket, minden résztvevő szempontjainak és a globalizáció törvények figyelembevételével.
Kikell számítani az értékelési tényezők súlyát, az operációkutatás eszközeivel. A súlyok alapján lehet rangsorolni a lehetséges alternatívákat. A politika a rangsor alapján könnyebben dönthet a hogyan továbbról.
Én már csináltam ilyent. Tudom, hogy aktivizálhatók az érdekeltek. Hatásos módszer.
Azért is mondom, hogy a cikkben említettek csak parciális ismereteket tükröznek. Igaz azonban, hogy figyelembe veendő tényezők!
Gondolataimat megfontolásra ajánlom.
Szeged,2011. május 25.
Bajai Lajos

Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.