Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
A Fukushimai atomerőmű balesete és hatásai
Frissítve: 2011. május 03.
Szerző: Lovász Líviusz, Energetikai Szakkollégium
Ez a dokumentum eddig 66 látogatónak tetszett  
Fukushimáról ezernyi cikk jelent meg a köz- és bulvármédiában éppúgy, mint a szaksajtóban. Itt és most egy szakmai összegzést olvashatnak, fantasztikus ábrákkal és képekkel.

2011. április 20-án megrendezésre került a „Fukushimai Atomerőmű balesete és hatásai” című előadás, melyet az Energetikai Szakkollégium és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat közösen rendezett meg. A szervezők fő céljuknak azt tartották, hogy az egyetemi hallgatóság és a baleset iránt komolyabban érdeklődők hiteles forrásból, objektíven, a részleteket megismerve halljanak a történtekről. Felkérésünket elfogadva, Dr. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója tartott előadást a Japánban 2011. március 11-én bekövetkező hatalmas földrengés és az azt követő szökőár által kiváltott atomerőművi balesetről.

Az előadó annak érdekében, hogy a későbbiekben értsük, milyen nagy erőhatások érték az atomerőműveket, először a földrengések, szökőárak tulajdonságait, hatásait és keletkezéseinek módját mutatta be először.
Japán különösen földrengésveszélyes helyen, több tektonikai lemez határán fekszik. Az átlagos lemezmozgás 3-4 cm/év, azonban előfordulhat, hogy a tapadási súrlódás miatt ez a mozgás néhol megakad és akár több évtizedig, évszázadig nem mozdul. Amikor már akkora energia gyülemlik föl, ami már képes legyőzni ezt a tapadási erőt, akkor ez, az akár több száz év alatt felgyülemlett energia szabadul fel, ami komoly földrengést okoz. Fokozza a bajt, ha ez vízfelszín alatt történik, mert ilyenkor a tengerfenék hirtelen megemelkedik, ami szökőárat (cunamit) okoz. E kettős hatás sújtotta Japánt is. A szökőár sekélyebb térségbe érve feltornyosul és a szárazföldet gyorsan elöntve fejti ki pusztító hatását. A földrengés miatti rombolás elsősorban a nagymértékű vízszintes irányú gyorsulásra vezethető vissza.

A szörnyű katasztrófa méreteit jól mutatja, hogy sok, direkt szökőár ellen épített óvóhely megsemmisült, a halottak száma (a feltételezések szerint) 25 000 és 30 000 között van, százezrek vesztették el otthonukat, a tengerpart közelében az infrastruktúra gyakorlatilag teljesen megsemmisült. Ez utóbbi komoly gondokat okozott a kárelhárításban is.

Mindezek után értjük, hogy milyen erőhatásokat kellett elviselniük az atomerőműveknek. Több japán atomerőművet is érintett a rekord méretű földrengés és szökőár, azonban komolyabb probléma csak a Fukushima Daiichi telephelyen adódott, ezért a továbbiakban csak ezzel az esettel foglalkozott az előadó.

A telephelyen 6 darab forralóvizes (BWR) reaktor található. Eme reaktortípus jellemzője az, hogy a gőz, amit a maghasadás hője termel, közvetlenül kerül a turbinára. Március 11-én a földrengés a négyes, ötös és hatos blokkot, karbantartás miatt, már leállított állapotban érte. Az egyes, kettes és hármas blokk a földrengést követően automatikusan, rendben leállt. Az atomerőművek érdemi súlyos sérülést még a rekord méretű földrengés miatt sem szenvedtek el. A rengések miatt azonban a villamos energia átviteli rendszer megsérült, az atomerőmű így leszakadt a külső villamos energia betáplálásról, ezért az erőműbe beépített diesel generátorok működésbe léptek, hogy árammal lássák el az atomerőmű üzemzavari rendszereit. Villamos energia azért kell még egy leállított reaktornak is, hogy tudják működtetni, többek között, a hűtőberendezéseket. Hűtésre azért van szükség, mert a fűtőelemek a reaktor leállítása után is még számottevő hőt termelnek.

A földrengés után minden rendben működött egészen addig, amíg a szintén rekord méretű cunami el nem érte a telephelyet. A 15 méter magas szökőár hatalmas impulzussal érte el az erőművet és tönkretette a dízelgenerátorokat, ezáltal az erőműben teljesen megszűnt a villamos energia ellátás. Ennek következtében egyetlen aktív rendszer sem működött, ez a későbbiekben problémákat okozott. Sokan kritizálják a japán mérnököket, hogy miért nem gondoltak a tervezés során ilyen katasztrófára, azonban a válasz az, hogy gondoltak, csak nem ekkorára. Az előadó is hangsúlyozta, hogy rekord méretű földrengés és szökőár pusztított azon a környéken; nem ekkora eseményre méreteztek a tervezésnél.

Az üzemzavar során működőképes maradt (egy darabig) a zóna-izolációs hűtőrendszer, melynek alapelve, hogy a reaktorban megtermelt gőz egy külön turbinára jut, aztán a reaktor körül kialakított tórusz-alakú nedves aknában kondenzálódik. A forgásba hozott turbina pedig a hűtőközeget keringető szivattyút hajtja.  Termodinamikai okok ahhoz vezettek, hogy ez a rendszer egy idő után leállt. A bomláshő továbbra is gőzt termelt, nyomáscsökkentés céljából a gőzt a nedves aknába engedték kondenzálódni. Ennek negatív hatása azonban az, hogy a reaktortartályban a folyadékszint csökkent, a fűtőelemek szárazra kerültek, minek hatására hőmérsékletük jelentősen megnőtt. 1200 °C fölött a cirkónium üzemanyag-burkolat oxidációja felgyorsul és ennek melléktermékeként hidrogén keletkezik. A vízellátás helyreállítása mind a három blokkon megállította a helyzet súlyosbodását. A tartályban a nyomás körülbelül kétszeresen meghaladta a tervezési értéket, ezért tervezetten csökkentették a nyomást a környezetbe való lefúvatással. Ezáltal radioaktív anyag került a környezetbe, de megelőzték a tartály felrobbanását, így a szilárd halmazállapotú radioaktív termékek gyakorlatilag teljes mértékben a reaktoron belül maradtak. A leeresztés során hidrogén is került a környezetbe, mely a lefúvatás közben berobbant. Az első és harmadik blokkon komoly kárt nem okozott a robbanás. A második blokkon a robbanás a reaktorépületen belül történt, melynek következménye kismértékű nem ellenőrzött gázkibocsátás volt a konténmentből. A kidolgozott súlyosbaleset-kezelési eljárásnak megfelelően tengervíz befecskendezést hoztak létre a blokkokon. Jelenleg az első, második és harmadik blokknál van különböző méretű zónasérülés, a reaktortartályok mindenhol mobil szivattyúk segítségével vannak elárasztva. A reaktorok további hűtése csak kis kibocsátásokat eredményez várhatóan.

A megfelelő hűtővíz-utánpótlás hiánya a reaktorokon kívül a pihentető medencéket is érintette. Pihentető medencére azért van szükség, mert a reaktorból kivett fűtőanyag, még hőt termel. Ennek hűtéséhez elegendő az, hogy az elemek folyamatosan víz alatt legyenek. Ennek hiánya azonban komoly hőmérsékletemelkedést okoz. A folyamatos hőtermelés (és eseteleges szivárgások) miatt a pihentető medencében levő fűtőelemek is szárazra kerültek. Ezek hűtése mára már szintén megoldott.

Dr. Aszódi Attila az események részletes bemutatása után a sugárzási helyzetről beszélt. A fukushimai telephelyen radioaktív kibocsátás az első telephelyi robbanások óta folyamatosan a normál üzemi kibocsátásnál magasabb. . Elsősorban jód és cézium izotóp került ki a környezetbe. Az erőmű körül időben megkezdték és rendkívül szervezetten le is folyt a kitelepítés. Eleinte az erőmű 3, később 10 majd 20 km sugarú körzetéből telepítették ki az embereket. A japán lakosság hallgatott a hatóságokra és tiltakozás nélkül követték az utasításokat, így a lakosság közül senki nem kapott az egészségre ártalmas mértékű sugárterhelést. Az elhárításban résztvevők dóziskorlátját 100 mSv-ről 250 mSv-re emelték. Eddig összesen 17 munkás kapott 100 mSv feletti dózist, azonban a 250 mSv-et még senki. A reaktor közelében azonban a sugárzás értéke még mindig nagyon magas. A munkások, emberek életét elsősorban nem a sugárzás nehezíti meg, hanem a szökőár és földrengés okozta borzasztó körülmények. Ezrek laknak tornatermekben, elveszítve szeretteiket, értékeiket. Ezek a lelki megterhelések sokkal nagyobb egészségügyi kárt jelentenek, mint a megnövekedett sugárterhelés. A hatóságok a kezdetektől fogva nyomon követik a Fukushima prefektúra mezőgazdasági termékeit, és amelyik termékben a határérték feletti aktivitáskoncentráció van, azt nem engedik forgalomba. A helyzet javulását mutatja, hogy több olyan termék is megtalálható ismét a boltokban, amiket nemrég még a magas aktivitáskoncentráció miatt nem engedtek az üzletekbe. A hatóságok folyamatos méréseinek és kommunikációjának következtében a lakosság megbízik a megfelelő szervek döntéseiben. Ebből a szempontból (is) példamutatóan szerepelt Japán.

Az atomerőmű 20 km sugarú körzetén belül tartózkodni tilos, 80 km-es zónán belül a dózisteljesítmény magasabb az átlagnál, de egészségre nem káros mértékű. Az előadó szerint, ha valakinek nincs halaszthatatlan dolga, akkor ne menjen ebbe a körzetbe. Japán többi részén és a világban máshol az erőművi kibocsátásnak egyáltalán nincs semmilyen negatív egészségügyi hatása, így ezektől nem kell tartani.

Végezetül az előadó az eseményekből levonta a tanulságokat: Méretezési alapot lényegesen meghaladó szökőár érte az erőművet, ennek következménye a baleset, nem a földrengésé. A konténment, mint mérnöki gát most is bizonyított, hiszen a radioaktivitás zöme az épületen belül maradt. Legalább 27 000 ember vesztette életét a cunami következtében, senki sem halt meg a megnövekedett radioaktív sugárzás miatt és senki nem kapott egészségre súlyosan káros mennyiségű dózist. A fukushimai egyes, kettes, hármas és négyes blokkot leszerelik. A japán hatóságok külvilág felé történő kommunikációja az első néhány napban nem volt tökéletes, azóta azonban példaértékű. A szakmának át kell gondolnia pár műszaki elképzelést, megoldást, mint például a hidrogénkezelés, pihentető medencék hűtése és védelme, stb. 

A japán atomerőművi események a közelmúltban a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) a legmagasabb, 7-es besorolást kapták. Ennek oka, hogy a blokkok kibocsátását összevonva értékelték, és egy bizonyos kibocsátási mérték felett - előírás szerint- az eseményt 7-es kategóriába kell besorolni. A csernobili katasztrófa is 7-es besorolást kapott az INES skálán, azonban nem szabad azt gondolnunk, hogy a két esemény azonosan súlyos volt. A két eset kialakulása, lefolyása és hatása alapvetően más volt, nagyságrenddel kisebb következménye van a Fukushimában történteknek.

Magyarországot tekintve az eseménynek fizikai hatása nem lesz. Társadalmi és politikai hatása azonban már most is érezhető, hiszen a világon mindenhol, Magyarországon is, felerősödött az atomenergiát betiltani követelők hangja. A világnak azonban nem félelmekre, hanem tényekre kell támaszkodnia. Fontos, hogy mindenhol felülvizsgálják az atomerőművi biztonsági rendszereket, mert minden ipari balesetből tanulni kell. Ahol a tanulságok alapján valami hiányosság merül fel, azt pótolni kell. Atomenergiáról érzelmi okok miatt lemondani azonban nem szabad.

A magas színvonalú előadást több mint 400 ember hallgatta végig. A prezentáció után a jelenlévők kérdéseket tehettek fel az eseményekkel kapcsolatban. Köszönettel tartozunk Dr. Aszódi Attilának, hiszen egy nagyon tanulságos és érdekes előadást hallhattunk.

Az Energetikai Szakkollégiumról és a rendezvényeiről bővebb információ a www.eszk.org honlapon található.

Az eredeti előadás letölthető formában, képekkel, ábrákkal

Ez a dokumentum eddig 66 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-03-20 20:51:06,

Radványi László: Tisztelt Kollégák! Én a fentebb említett kormányrendeletnek estem áldozatául, s lassan 1 éve keresem [...]
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Kecskeméten tárgyaltak a Magyar Mérnöki Kamara vezetői
(2015. március 20.)
Kecskemétre látogatott március 17-én és 18-án a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tanácsa és elnöksége. A mintegy 18 ezer jogosított szakági tervezőt, szakértő mérnököt számláló, és csaknem 13 ezer műszaki ellenőrt és felelős műszaki vezetőt nyilvántartó köztestület vezetői az ország egyik leggyorsabban fejlődő településén – városi és megyei vezetőkkel tárgyalva – igen sűrű és sikeres programot bonyolítottak.
Tovább
Kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt keresnek
(2015. február 27.)
Békés megyei vizműtelepek épitéséhez keresnek kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnök szakembert, projektvezetői munkakörbe. Jelentkezés a 06/70 624-3707 számon.
Tovább
Állás az SZTNH-nál
(2014. november 18.)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Főosztály Villamossági Osztályára 2 db szabadalmi elbírálói állást hirdet meg.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.