Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Kapcsolt energiatermelés Magyarországon
Frissítve: 2010. november 16.
Szerző: Rudolf Viktor
Ez a dokumentum eddig 79 látogatónak tetszett  
A hazai kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés története már több mint ötven éves. A kezdet az 1950-es évek nagymértékű iparosítása során megjelenő hőigényhez köthető. A fejlődés első szakaszát néhány elöregedett kondenzációs erőmű elvételes, illetve ellennyomású gőzturbinák építésével történő megújítása jelentette (például Kelenföldi Erőmű, Újpesti Erőmű), amit rögtön követett az ellennyomású erőmű építési program, amikor is ipari gőzigények kielégítésére létesültek új nagynyomású erőművek (például Kőbányai Erőmű, Kispesti Erőmű, Csepeli Erőmű, Csepeli Papírgyári Erőmű, Dunai Vasmű Erőmű stb.) az 1960-as évek elején.
Ezt követték a Dunamenti Erőmű első egységei, amikben az olajfinomító gőzigényével kapcsoltan termeltek villamos energiát. Külön fejezetként kezelhető a fejlődésben az, amikor kondenzációs erőmű egy-egy blokkját alakították át, hogy alkalmas legyen az erőmű körzetében fellépő hőigények ellátására is (például Borsodi Erőmű, Pécsi Erőmű). A nagyvárosi távfűtési rendszerek kialakulása és fejlődése az 1970-es ’80-as években potenciálisan nagy hőigényt jelentett a kapcsolt energiatermelés fejlődéséhez, azonban csak néhány olyan erőmű tudta ezt a lehetőséget részben kihasználni, ahol volt kapacitás az ipari célú hőtermelés mellett fűtési forró víz termelésére.

A kapcsolt energiatermelés számára új fejlődési lehetőségeket a termelőtechnológia váltása jelentett. A fejlődésnek ebben a második szakaszában először a nagy teljesítményű gázturbinás hőtermelő technológiák jelentek meg az 1990-es évek első felében (Dunamenti Erőmű, Kelenföldi Erőmű), majd az elmúlt évtizedben kombinált ciklusú, elsősorban távfűtési célú hőt termelő erőművek épültek (Újpesti Erőmű, Debreceni Erőmű, Kispesti Erőmű). A 2000-es évek elejétől kezdődően jelentek meg nagy számban a kisebb villamos teljesítményű termelőegységek: gázmotorok távfűtési és intézményfűtési, kombinált ciklusú kiserőművek távfűtési, továbbá gázturbinás művek ipari célú hőigények ellátására. A fejlődés eredményeként sok nagyváros távfűtési rendszerének meghatározó hőforrása lett kombinált ciklusú vagy gázmotoros erőmű (Budapest, Debrecen, Miskolc, Tatabánya, Nyíregyháza, Kecskemét, Győr stb.).

A fent bemutatott fejlődés utolsó időszakát részletezi az 1. ábra, amin jól látható a gázmotoros technológia intenzív fejlődése és az ipari hőigények csökkenése miatt a gőzturbinás technológia részleges visszaszorulása.


1. ábra Kapcsolt energiatermelés beépített villamos teljesítményeinek változása (2002-2008) (Forrás: Energia Központ)

A 2008. évi 549 MW beépített gázmotor-teljesítményt 405 db különböző teljesítményű egység képezte.

A kapcsolt energiatermelés hasznos az ország számára, mert
-    primerenergia-megtakarítással jár,
-    mérsékli a villamos hálózati veszteségeket,
-    csökkenti a károsanyag-kibocsátást, különösen az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátást,
-    növeli az energiaellátás biztonságát, és mindezek által
-    elősegíti az ország versenyképességének fenntartását.

A hazai kapcsolt energiatermelés hasznosságát jól jellemzik a következő adatok. Az elért primerenergia-megtakarítás 50 PJ/év, ami a külön villamosenergia-termelés és a külön hőtermelés összes primerenergia-felhasználásának 33%-a (hazai átlagos villamosenergia-termelési hatásfokkal számítva), a hazai összes villamos energia és kapcsolt hőtermelés tüzelőhő-felhasználásának 11%-a, valamint az elért széndioxid-kibocsátáscsökkenés 3,4 millió tonna/év, ami a szektor kibocsátásának 16%-a, továbbá a primerenergia-megtakarítással elért csökkenés a földgázimportban 6%.

A magyar villamosenergia-rendszer bruttó összhatásfoka évtizedek óta meglehetősen alacsony. Az elmúlt évtizedben ez a hatásfok több mint 4%-kal növekedett, a kapcsolt villamosenergia-termelés jó hatásfokának is köszönhetően.

Hasznossága miatt az Európai Unió ösztönzi a tagállamokat a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés elősegítésére, kapcsoltan termelő egységek létesítésére, illetve a meglévő egységek működésének fenntartására. A kapcsolt energiatermelés fontos eszköz az Unió primerenergia fogyasztás- és üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célkitűzéseinek teljesítésében. Mivel a kapcsoltan termelt energia költségei sok esetben meghaladják a piaci árakat, a hasznok realizálása érdekében a legtöbb tagállam valamilyen módon támogatja a kapcsolt energiatermelő műveket.

Hazánkban a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya 2000 előtt 8-9% volt, majd ez az arány elkezdett növekedni. 2008-ban a kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége 8,4 TWh, a hazai termelés 22,5%-a volt az Energia Központ adatai szerint. E nagymértékű fejlődést alapvetően az tette lehetővé, hogy jogszabályi alapon 2001-től kezdődően fokozatosan kialakult a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszere, ami a 2003-ban bevezetett KÁP rendszer, és az ezt 2008-ban felváltó KÁT rendszer kedvező átvételi áraival ösztönözte a befektetőket kapcsoltan termelő egységek létesítésére és működtetésére.

A kapcsolt villamosenergia-termelés KÁP és KÁT rendszereken keresztül megvalósuló fix áras támogatási rendszere kezdettől fogva tartalmazta azt az elemet, hogy az így nyújtott támogatás 2010 végével megszűnik. A 2007. évi jogszabályi változások a támogatási jogosultságot az adott projekt megtérüléséhez kötötték, azzal, hogy a jogosultságok legfeljebb 2015 végéig hosszabbíthatók meg. Ehhez később még több feltétel is kapcsolódott, az időközben történt jogszabály-módosítások során. Ez utóbbiak főleg azon jogalkotói szándék megvalósítására irányultak, hogy a KÁT rendszer által nyújtott támogatásból részesedjenek a távhőrendszerek fogyasztói.
A KÁT jogosultságok meghosszabbítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken alapuló MEH határozatok szerint, a kapcsolt termelők KÁT rendszerben történő támogatása 2016-ig fokozatosan megszűnik, a 2. ábrán bemutatott ütemezésben.


2. ábra Kapcsolt villamosenergia-termelés KÁT rendszeren belüli támogatása (2010-2016) (Forrás: MEH)

A kapcsoltan termelő művek működését számos tényező nehezíti, azokét, akik rendelkeznek KÁT-hosszabbítással, és azokét is, akik nem. A versenyhátrány fő oka a kis egységteljesítmény, a magas fajlagos beruházási és üzemeltetési költség, a hőszolgáltatásból adódó üzemeltetési kötöttségek, amik megnehezítik standard villamos termékek értékesítését, a városi környezetben lévő telephelyi adottságok, továbbá az is, hogy támogatott lakossági földgázárral kell versenyezni a távfűtési célú hőtermelésben. A technológia hasznossága vitathatatlan, jól kiszámítható, de a piaci mechanizmusok nem árazzák be a társadalom számára fontos externáliákat. Támogatás nélkül, kedvezőtlen gáz- és villamosenergia-árarány mellett olyan helyzetbe kerülhetnek a termelők, hogy a változó költségeik fedezetét sem biztosítja az elérhető összes árbevétel. Mindezen okokból a hazai kapcsolt energiatermelés nagy része megszűnhet a jövőben támogatás nélkül, és ebben az esetben egyrészt megszűnnek az általa biztosított előnyök, hasznok is, amiket az országnak más módszerekkel kell biztosítania, másrészt pedig a befagyott beruházások, a befagyott tőke, a kieső villamosenergia- és távhőtermelő kapacitások gazdasági és ellátási problémák sorozatát okozhatják. A helyzet azért is ellentmondásos, mert a ma üzemelő művek jelentős része korszerű, még sokáig üzemképes berendezésekből áll. Ezért szükség van a kapcsolt energiatermelés teljes kérdéskörének átgondolására.

A kapcsolt energiatermelés fejlődésében jelentős szerepet játszott és játszik a szektorban működő cégek szakmai érdekképviseletét ellátó, 1996-ban megalakult Magyar Kapcsolt Energia Társaság. Az elmúlt közel másfél évtizedben évente megrendezésre kerülő konferenciák, rendszeres szakmai összejövetelek, konzultációk és a megjelentetett időszakos kiadványok népszerűsítették a kapcsolt energiatermelő technológiákat, összefoglalták és értékelték az elért eredményeket, továbbá fórumai voltak a legfontosabb szabályozási, szakmai és üzemeltetési kérdések megtárgyalásának. A társaság vezetői folyamatosan kapcsolatban voltak a döntéshozókkal, szakmai érvekkel és javaslatokkal segítve a kapcsolt energiatermelés szabályozási környezetének alakítását. Az MKET a közelmúltban független szakértő közreműködésével elemezte a hazai kapcsolt energiatermelés jelenlegi helyzetét és lehetséges jövőjét, és a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tett a támogatási rendszer továbbfejlesztésére az energetikai kormányzat számára.
Ez a dokumentum eddig 79 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.